Az idő igazolja

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség (MÖFÖSZ) Gödöllőn szervezett szakmai napot „Települési zöldfelületek fenntarthatóságának feltételei” címmel.

A Magyar Önkormányzati Főkertész Szövetség az 1995-ben, a Komáromban tartott első főkertész találkozón jött létre a városi főkertészek együttműködésének és szakmai képviseletének elősegítésére. A szövetség tagjai fölismerték, hogy kulcsfontossá-gú a szerepük a környezet alakításában és szépítésében. A kezdetektől a Virágos Magyar-országért környezetszépítő verseny mellé álltak, a településeket részvételre buzdították, illetve a tagság bevonásával fontos szerepet vállalnak a verseny lebonyolításában, a települések zsűrizésében. Nem-régiben pedig a Zöld tető épí-tők Országos Szövetségével (ZÉOSZ), illetve a MAKEOSZ-szal fűzték szorosabbra a kapcsolatot, illetve a Green City tanács közelgő meg alapításában is részt vesznek.

Részben a Virágos Magyar-országért verseny eredménye-ként, mérhető fejlődés indult a hazai zöldfelület-gazdálko-dás színvonalában. A verseny-ben való részvétel összekovácsolja a települések zöldfelületi ügyekkel foglalkozó kollé-gáit, akik tapasztalataikat később a minden napokban is hasznosítják.

Szeretnék, ha a települési főkertész szakma rangra emelkedne, ugyanolyan szerepkör lenne, mint a főépítészi. Régi vágyuk, hogy az építészekkel együttműködve, és ne egymás ellen dolgozzanak, hiszen az idő már oly sokszor igazolta a túlzottan építészetre hangolt megoldások fél sikerét, hallottuk Marosán Angelika, a MÖFÖSZ alelnöke előadásában.

A jövőben országos össze-jövetelek mellett regionális tanácskozásokat is szerveznek.

Szabó József, a Főkert Zrt. vezérigazgatója, a MAKEOSZ alelnöke a fenntarthatóság és a mai parkfenntartási gyakorlatról szólt. Régen a városok köz-pontjaitól távolabb létesítették a parkokat (mint például a Népligetet), ma ez már nem el-várás. A parkokat már nem-csak pihenésre használjuk, ha-nem rendezvényeket tartunk bennük, ezért lényegesen több látogatót fogadnak, mint régen. Ma már sajnos nem érzik az emberek a magukénak a parkokat, ezért sokkal több szemét képződik. Jó példa erre a Margitsziget, ahová sokan szinte nyaralni mennek a nyári hőségben. A parkok körül több az autó, több a szmog, illetve a sózás okozta károk, rosszabbak a növények életkörülményei is. Az urbanizációs károkat súlyosbítják a változó ég-hajlat okozta katasztrófák: belvízkárok, viharkárok. Megnövekedtek a helyreállítási költségek. Változott a beruházási és a fenntartási költség közötti arány. A 70-es években, a nagy kertészeti beruházások idején a beruházási költség lényegesen kisebb volt, mint a fenn-tartási. A 90-es évektől ez az arány megfordult, a fenn- tartás munkaigényességének visszaszorításával beruházás-igényesebb parkok születnek. Változtak tehát a tervezési irányelvek, a parkösszetevők aránya, csökkent az évelő, a rózsa és az egynyári virág-ágyak mértéke.

A gördülékenyebb zöld felületgazdálkodás gátja a törvényi és intézményi háttér hiánya. Zöldfelület gazdálkodási kerettörvényre, főkertészi hivatalra városi főkertész-szel egységes informatikai rendszerre, digitális zöldfelületi vagyonnyilvántartásra, zöldfelületi kataszterre, rend-szeres faállapot felmérésekre (Fakopp) lenne szükség.

A jövőben mindenképpen el szeretnék érni, hogy a fővárosi új zöldfelületi beruházásoknál a Főkert Non profit Zrt. a szakmai egyeztetések koordinálójaként irányító szerephez jusson. Nem csak a környezettudatos fenntartásban szeretnének szerepet vállalni, hanem az új, piaci, építési be-ruházási projektekben is a tervezésnél, az előkészítésnél és a kivitelezésnél. Fontosnak tartják, hogy az egész városi zöld felületgazdálkodás hozzá-értő, szakmai szervezet irányítása, illetve felügyelete alá kerüljön.

A Green City irányelveket a közeljövőben a gyakorlatban is szeretnék megvalósítani. Mobilkertek, függőleges kertek, dunai úszókertek, közösségi kertek, belső udvarok megteremtésében szeretnének bábáskodni.

Nagy Gábor, a balatonfüredi zöldfelületeket gondozó Probio Zrt. részéről a város rehabilitációjáról szólt. Balaton-füred már évek óta épül szépül, legutóbb megújultak a strandjai, az Eszterházy és a Kisfaludy strand. A teljes körű

felújítás során újrafüvesítettek, bővítették, újratervezték az ágyásokat. A Tagore sétány és a Széchenyi park után az idén a Kiserdő és az Anna-korzó is megújult. Sétautakat alakítottak ki, játszótér épült, illetve megújították a növényállományt.

Hartner Rudolf, aki immár 33 éve főkertész Kaposváron, azt elemezte, vajon mitől élhe-tő a város. Sajnos a város élhetőségének egyik legfőbb ellensége a közlekedés. Ráadásul a főkertész szakma gyakran meghunyászkodni kény-szerül a városrendezés és településtervezés előtt. Kaposváron korábban áthaladt a 61-es út, de 3 ütemben kijjebb „tolták” a városból. Kétségkívül előnyére változott a település. A forgalmas út helyén csendes, élhető sétálóutcák léte-sültek. Ahol pedig kényszerű-en együtt halad a gyalogos és a gépjármű-forgalom, ott cserje-sávval igyekeztek elválasztani őket egymástól. A városban a szokásosnál több cserjekiültetést láthatunk, de egynyáriban sincs hiány, mint egy 120 ezer tő egynyári virágot ültetnek ki évente a város parkjaiba.

Hegedűs Henrietta, a Szub -ra Környezetgazdálkodási Kft. munkatársa a városkataszter használatát szorgalmazta, ami az ingatlan-, a játszótér-, az út- és a fakataszter elemeit egyesíti. Olyan térinformatikai rend-szer, ahol a különféle szakági adatokat együtt lehet tárolni. A vagyonkataszter valójában keretprogram. Minden megjeleníthető egy térképen, de akár külön-külön is.

A figyelem középpontjában

Gödöllő az elmúlt fél évben a figyelem közép-pontjában volt, nemcsak Magyarország, hanem Európa szeme is ráirányult az EU-elnökség idején. Nagy lendü-letet vett a város fejlődése, amit szeretnének tartani, hal-lottuk Gémes György, Gödöl-lő polgármesterének, a MÖSZ elnökének előadásában. Gödöllőnek sikerült bebizonyítania, hogy Budapest agglomerációjában is létezhet önálló arculattal rendelkező város.

Ugyanakkor azt sem szabad titkolni, hogy sok önkormány-zat a csőd szélén áll, évtizedes helytelen pénzügyi politika következményeit nyögik.

Gönczi Tibor, a Gödöllői Kastély igazgatója a kastély megújításáról szólt. Az Új-Magyarország Fejlesztési Terv keretében két ütemben, 2008. és 2010. között megújult az al-só kert, illetve a kastély épületének több részlete, így például a Rudolf-szárny, az Erzsébet-veranda, az Erzsébet-előkert, illetve a Horthy-bunker. A második ütem legnagyobb feladata a lovarda felújítása volt. Az idő sürgetése miatt példaértékűen gyorsan, 107 nap alatt lettek kész a munkákkal. A lovarda volt az el-nökségi félév hivatalos hely-színe, de ezután sem áll majd kihasználatlanul, kulturális központként működik majd. A felújítási munkák még nem fejeződtek be, a Gizella-szárny szeptemberben nyílik meg a látogatók előtt.

A kastélypark központi része eredetileg barokk stílusban épült. 1810-ben angol mintára tájképi kertté alakították, majd a királyi időszakban romantikus jegyeket vett fel, akkor épült a fapavilon, az üvegházak és a narancsház.

A 20. század második felé-ben elszenvedett pusztulást

követően 2009–10-ben meg-érett a felújításra. Az 5,2 hek-táros park központi részét és az előkerteket újították fel. Az utak új vonalvezetést kaptak, burkolt sétányokat alakítottak ki. Összesen 174 fát ültettek, ebből 98 piros virágú geszte-nyét (Aesculus car nea), amik-kel a régi kiöregedett vadgesz-tenye allét váltották le.

A parkfenntartási munkákat négy fővel végzik, amihez időközönként városi segítséget is kapnak.