Karácsonyfa – Fenyőfa

Möfösz / Szakmai cikkek / Karácsonyfa – Fenyőfa

Karácsonyfa – Fenyőfa

Szerző
Kategória Szakmai cikkek

A karácsony várása, a karácsonyi készülődés szívünkben, lelkünkben idéz elő kellemes, szeretettel teli érzelmeket. Ehhez az áhítathoz szorosan kötődik a fenyőfa-karácsonyfa által az érzékszerveinken keresztül ránk gyakorolt hatás, mint például a gyanta illata.

Ebben a cikkben a karácsonyfának alkalmas fenyőkről, azok tulajdonságairól, kiválasztásuk szempontjairól, beszerzési helyekről, helyettesítő megoldásokról, és az ünnep utáni kezelésükről írok.

A karácsonyfa-állítás valószínűsíthetően Skandináviából származik, és valamikor az 1600-as évek elején gyűrűzött tovább Európa államaiba. Hazánkban ez a szokás a 19. század második felében kezdett meghonosodni. A karácsonyfa-állítás hagyományának megteremtésében Brunszvik Teréznek jelentős érdemei vannak, ugyanis nevéhez köthető az első „magyar” karácsonyfa. Irodalmunkban először Jókai Mór: A koldusgyerek című művében jelenik meg.

A magyar hagyomány szerint a karácsonyfát december 24-én állítják, és január 6-án (vízkeresztkor) szedik le.

A karácsonyfa nem minden országban fenyőfából „készül”. Egyes nemzetek egyéb növényeket is használnak erre a célra, például Amerikában a magyalt – Ilexet.

Magyarországon legelterjedtebb a Közönséges lucfenyő – Picea abies.

image002 image004

Mind a természetben, mind a magánkertekben legnagyobb számban megtalálható fenyőfélénk. Karácsonyi népszerűségét viszonylag gyors növekedésének és szép formájának köszönheti. Emiatt talán a legolcsóbb karácsonyfa a fenyők között. Tűlevelei aprók, színük sötétzöld, illatuk erőteljes. Hátránya, hogy lombját gyorsan elveszti, meleg szobákban néhány napon belül hullani kezdenek.

Dobogós helyet érdemelt ki az Ezüstfenyő (szúrós luc) – Picea pungens. Levelei hosszabbak, és keményebbek, csúcsuk hegyesebb, ezért igen szúrósak. Innen ered elsődleges neve is, a szúrós luc. Másodlagos nevét a nemesítésnek köszönhető ezüst kék színű fajtáiról kapta. Fenyőfa árusoknál elsősorban ezt a kék fajtáját keresik. A képen jól látható a színeltérés.

image006 image008

A bal fenti képen jól látható a színkülönbség. A jobboldali képen azt is láthatjuk, hogy a fiatal hajtások kékebbek, ahogy idősödnek, úgy fakul meg az élénk kék szín a leveleken. Gyantájának illata erős, kellemesen aromás. Leveleit elszáradva sem hullajtja le tömegesen, ezért sokáig a lakásban tartható.

Díjazottak között találhatjuk a Nordmann fenyőt (kaukázusi jegenyefenyő) – Abies nordmanniana. Levelei hosszúsága az ezüstfenyőéhez hasonló, de attól sokkal lágyabb, selymesebb. Érintésük kellemes, a tűlevél vége tompa, ezért nem szúr. Színe élénkzöld két fonáki fehér sávval. Ez jól látható a lenti képen.

image010

Gyantájának illata aromás, kissé citrusos illatnyommal. A fa fejlődése lassú, kedvezőtlen időjárás mellett egyenetlenül fejlődik, ezért gyakori a nem túl formás fa. Leveleit elszáradva nem hullajtja le. Drága fenyőfajta.

A dobogót ostromolja a Duglászfenyő – Pseudotsuga menziesii. Zöld és kék színben is kapható. Tűlevelei az előbbi fajokéhoz hasonlóan rövidek. Az előzőekhez képest a leglágyabbak, leghajlékonyabbak, végük hegyes, ezért enyhén szúrósak. Illatuk erőteljesen citrusos. A képeken láthatjuk gyönyörű formás alakját, és a két legjellemzőbb színét.

image011 image013

Kiszáradva leveleit nehezen dobja el, ezért is alkalmas karácsonyfának.

Újabban nagy divat, hogy egyesek különleges fajtájú fenyőket vásárolnak karácsonyfának. Ezek ritkák, lassú növekedésűek és igen szépek. Leveleiket nem hullajtják, meleg szobában is tartósak. Áruk igen borsos. Ilyen a Kolorádó fenyő – Abies concolor

 image015 image017

A következő képen a kolbászfenyő – Abies pinsapo látható.

image019

Különlegessége, hogy a vesszőt körkörösen (hengeresen) tűlevelek borítják.

Közönséges jegenyefenyő – Abies alba

 image020

A rövidtűs fenyők mellett néhány hosszútűs fenyő is elterjedt. Közülük legtöbben a Feketefenyőt – Pinus nigra vásárolják karácsonyfának. Lombozata ritka, tűlevelei sokszor hosszabbak rövid társainál. Színe zöld, gyantája közepesen erős illatú. Megszáradva leveleit nem hullajtja. Fekete színű hajtásai üdítő látványt nyújt a zöld tűlevelek mögött.

image022 image024

A következő hosszútűs fenyő az Erdeifenyő – Pinus sylvestris. Hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, mint a feketefenyő, de a vessző színe nem fekete, hanem répaszínű, ami idővel világosbarna színűvé sötétül.

A divat és a piaci kereslet hatására a hosszútűs fenyők között is megjelentek a drágább fajták. Őket az ínyenc, vastag pénztárcával rendelkező vevők keresik. Az egyik a Selyemfenyő – Pinus wallichiana. Tűi nagyon hosszúak, puhák, tapintásra selymes, innen is kapta a nevét. Laza ágrendszerű, sűrűnek csak távolról szemlélve nevezhető. Ágai gyengék. Nem igazán karácsonyfa típus. Tobozai óriásiak, karácsonyi díszek készítéséhez kiváló.

image026 image028

A másik a Simafenyő – Pinus strobus. Hasonló a selyemfenyőhöz, de tűi rövidebbek.

Vannak továbbá olyan lomblevelű örökzöldek, amelyek fenyő helyettesítői lehetnek karácsonyfa téren. Az egyik ilyen a korábban már említett Magyal – Ilex aquifolium.

image030 image032

Nagyon sok fajtája ismert különféle alakú és színű levelekkel. Levelei örökzöldek, szélein tüskékkel, melyek erősen szúrósak. Ez bizony nem teszi gyerekbaráttá, de az éj leple alatt belopódzó szaloncukor kedvelő manókat távol tartjaJ

A másik a magyalhoz hasonló kinézetű, ám nem szúrós levelű a Kerti mahónai – Mahonia aquifolium.

image034

A fenti felsorolás természetesen nem teljes körű. Minden évben jelennek meg új fajták a piacon, amelyekre természetesen van kereslet.

A rövid ismertetők után néhány egyéb hasznos információval próbálok szolgálni.

A karácsonyfának való kiválasztása családonként más és más szempontok alapján történik. Van aki ragaszkodik a jól megszokott és bevált fajhoz, mások az eladó szakértelmében bíznak, vannak, akik a barátok tapasztalatait kérik ki, de sokszor sokkal racionálisabb dolgok döntenek pl. a rendelkezésre álló hely, a pénzügyi lehetőségeink, megvételre kínált választék stb. Bárhogy is van, vásárláskor vegyük figyelembe az alábbiakat:

Milyen hőmérsékletű helyre állítjuk a fát?

Minél melegebb a helység, annál hamarabb szárad el a fa. Tévhit, hogy vízbe állított fenyő tovább bírja. A növények vízfelvételét a levelek párolgása által generált szívóhatás tartja fenn. A növény vízszállító edényei úgy néznek ki, mint egy szívószál. A levél szív felül, alul pedig a gyökérnél belép a víz a szívószálba. Mindaddig áramlik a víz benne, amíg nagyobb légbuborék nem kerül bele, de a fa kivágásával a folytonosság megszakad. Bármilyen növényt is vágunk ki, vagy sértünk meg, az az emberhez hasonlóan rögtön elzárja a sebet a külvilágtól. Egy fenyő ezt a tömény gyantájával teszi. Nos, botor ember az, aki azt hiszi, hogy ezen a gyanta rétegen keresztül a kivágott fenyő vizet képes felszívni.

Sokszor hetek telnek el, mire a fa a kivágástól a szobába kerül. Ekkor vízbe állítani abszolút felesleges. A fa kiszáradását tehát a levegő hőmérsékletének alacsonyan tartásával tudjuk késleltetni.

Mennyi ideig tartjuk meg a karácsonyfát?

Ha csak néhány napig, akkor a gyorsan száradó, és leveleit könnyen hullajtó faj is megfelelő lehet.

Mennyi pénzt szánunk rá?

Mit szeretnénk kezdeni a fával a karácsony után?

Kidobhatjuk a szemétbe, ebben az esetbe ezt tegyük kulturáltan. A negyedik emelet ablakából kivágott fenyő magára hagyva nem szép látvány.

Tűzifaként hasznosíthatjuk.

Leapríthatjuk ágdarálóval és talajtakarónak teríthetjük, vagy komposztálhatjuk.

Kiültethetjük a kertbe. Természetesen erre csak a földlabdás fenyő alkalmas.

Visszavihetjük a kertészetbe. Vannak olyan kertészeti árudák, amelyek földlabdás fenyőket meghatározott feltételek mellett visszavásárolnak.

Mennyi díszt teszünk rá?

Sok és nehéz dísz nagyon megterhelő egy fa számára, ezt nem minden fajta ága bírja el, ezért célszerű az ágak erősségét, tartósságát is nézni.

Milyen rögzítő eszközünk van?

Azaz milyen a karácsonyfa talpunk. A szerencsés az, ha szabadon állítható a befogó nyílás. Ha viszont fix, akkor megeshet, hogy sokat kell faragnunk.

Fontos-e számunkra a természet védelme?

Ha igen, akkor elsősorban földlabdás fát vegyünk, amit karácsony után ültessünk ki. Többen sóhajtanak most fel. Igen ám, de hová ültessem. A kiültetés még a saját kerttel rendelkezők számára sem egyszerű feladat, hisz néhány év alatt betelik a kert. A problémára több megoldás adódik.

Az egyik, hogy olyan kereskedőtől veszünk fát, aki azt később visszaveszi tőlünk.

A másik, amikor e célból társulunk olyan kerttulajdonossal, aki szívesen elülteti a fánkat.

A harmadik, amikor a helyi hatósággal (önkormányzat) együttműködve olyan területekre ültetjük ki a fákat, ahol azt a hivatal szívesen veszi.

A negyedik megoldás, hogy a kertünkben már nagyra fejlődött fát nem neveljük tovább, hanem kivágjuk karácsonyfának, így nem telik meg a kertünk fenyővel, és még a természetet sem romboljuk, hisz mindig van utánpótlás.

Nem gondolom, hogy természetbarátként csak földlabdás fában gondolkodhatunk. Az se természetkárosítás, ha olyan helyről vesszük a fát, amit kimondottan karácsonyfa célból ültetvényszerűen telepítettek. Ekkor nem fenyvest károsítanak az eladók, hanem az ültetvényt aratják le.

Hol vásároljunk? Mire figyeljünk vásárláskor? Kik árulnak karácsonyfát?

Karácsonyfát szinte mindenhol kapni, csakúgy, mint görögdinnyét nyáron. Ez olyan szezonnövény, amelyből a kereskedők még az év vége előtt egy utolsó hasznot szeretnének húzni. Ezért nagyon legyünk körültekintőek, és alaposan válasszuk meg, hogy kitől vesszük meg a fát. Elsősorban attól vásároljunk, aki megtermesztette, felnevelte a fát, kimondottan erre a célra nevelte. Másodsorban olyan kereskedőtől, aki olyan ültetvényből szerezte be a fákat, amit karácsonyfának telepítettek. Harmadsorban olyan helyről, aki kényszerű fenyves kivágásból szerezte be a fákat, azaz igazoltan nem karácsonyfa a célból kellett a fenyvest kivágni. Olyan helyről ne vásároljunk, aki nem tudja hitelt érdemlően igazolni a fák származási helyét, eredetét.

Ne vegyük meg azt a fát, ami:

–          Elvesztette az illatát. Minél gyengébb az illata, annál régebben vágták ki, azaz mire felállítjuk karácsonyfának, már hullatja is a levelét.

–          Vásárláskor már hullajtja a lombját.

–          Tűlevelei tapintásra ridegek, száraz hatásúak.

–          Leveleken betegség tüneteit látni, rozsdás foltok, gubacsok stb.

–          Származása ismeretlen.

Legjobban akkor járunk, ha saját magunk választjuk ki a fenyőt egy erre a célra telepített ültetvényből. Szerencsére ma már sok ilyen ültetvényt találhatunk. Érdemes felkutatni őket.

Jómagam közel 10 éve saját célra nevelek különféle fajtájú fenyőket karácsonyfának. Kezdetben, amikor még kisebbek voltak, dézsásként alkalmaztam őket, ma már vágok is ki közülük. Nem kell hozzá nagy terület. Nekem egy körülbelül 14 x 25 méteres területen belül vannak a fák, mára szép fenyőligetem lett belőlük.

Legutóbbi hírek

Szóljon hozzá

Írjon nekünk!

Amennyiben kérdése lenne, kérjük írjon nekünk.

Kezdje el beírni a keresett témát, és nyomja meg az Entert a kereséshez

meghivo2mofosz_slide_logo